Az olasz konyha #1

Sziasztok!

Az előző bejegyzésemben irtam az itt történő dolgokról, a munkámról, az emberekről és hogy miben más itt az élet, mint otthon. Ezt szeretném is folytatni, hiszen nap mint nap történnek velem olyan dolgok, amiket szivesen megosztanék Veletek!

Most viszont kitérnék kicsit a megszokott mederből és egy számomra nagyon kedves témáról szeretnék tapasztalatokat megosztani Veletek és bevallom elég sokat készültem, gyüjtögettem az információkat, mióta kint vagyok, már a legelején elhatároztam hogy erről irni fogok, mert ugyan ki nem hallott még a méltán hires olasz konyháról?!

(FIGYELEM! A bejegyzést éhesen tovább olvasni nem ajánlott! :) )

Mielőtt belekezdenék, itt egy újabb olasz sláger! Habár nem olasz nyelvű, de mindenképp egy nagy népszerűségnek örvendő zene itt kint, ez volt az a dal, amit rögtön a rádió bekapcsolása után hallottam, egy nehéz este után újra erőt öntött belém, Torre Pellice felé utazva! (te jó ég, milyen rég volt már augusztus... :) )

Jain - Come

Torre Pellicében izleltük meg az első olasz fogásokat, többnyire menzakajáról beszélünk, sokan panaszkodtak rá - lehet hogy a hal miatt - de nekem a legtöbb izlett!

Egy tipikus olasz előétel - tészta valamilyen szósszal/zöldséggel plusz reszelt sajt

Tészta, hal, "zsömle", tipikus menzakaja feeling, az otthoninál azért jobb minőségű

Az első olasz pizzám, Torinóban! Méltó volt arra, hogy az első legyen, finom volt!

Mikor Torinóban jártunk, a városra jellemző egyedi márkákkal is találkoztunk, például a Mole Colával! A Mole egy nagy, toronyszerű épület, elég hires a turisták körében, ma filmmúzeum. 

A Mole Cola...

...és az épület, amiről a nevét kapta

Azt tudni kell, hogy nagyon ritkán megyünk olasz étterembe, mint a legtöbb dolog, ez is többe kerül itt, és sajnos nem vagyunk elengedve nagyon anyagilag sem ehhez. (Ha olvastátok az előző bejegyzésem, ott részletesen irtam róla) A különböző alapanyagokat, fogásokat és módszereket a munkahelyemen látom, mivel nap mint nap főzünk a fiatalokra!

Az egyetlen alkalom amikor étteremben eszünk az az, amikor pizzázunk a Pura Folia nevű pizzériában! 40-50 féle pizza van és nagyon finomak, viszont elkérik az árát, 7-8 Euró között mozog egy egész, 32 cm-es pizza.

Pizzák a Pura Follia-ban!

Ha valaki kérdez engem Olaszországról, szinte biztos, hogy szerpelni fog a „Na és milyen a kaja?” kérdés. Igen, az olasz konyha világhirű, de miért?

Szerintem azért, amiért az olasz foci vagy az olasz divat is hires: nyitott, szenvedélyes emberek készitik/művelik őket! Már beszéltem arról, hogy érzelmesek, a jó és rossz érzelmeket is kifelé élik meg, ha valamit csinálnak, akkor azt a maguk hangos, barátságos és életigenlő módjukon teszik, ami szerintem az ételeken is érződik! Emelett persze sok friss, helyben termett hozzávalót használnak, rengeteg gyümölcs és zöldség, valamint fűszer áll a rendelkezésükre a jó éghajlat miatt!

A húsok viszont ritkábban előforduló alapanyagok, amin meglepődtem! Nálunk Magyarországon sokkal több alternativa van a húsokra, több a kolbász, a szalonna, még a szalámi is! Ezek mellett klasszikus értelemben vett száraz kolbászt még alig láttam mióta itt vagyok és szalonnából is csak bacont! Legtöbbet csirkét használnak, ezen kívül van még sertés, pulyka, marha és még lóhús is!

Eléggé szkeptikusan álltam az utóbbihoz, de volt alkalmam megkóstolni egy sós tésztából készült, megsütött, lóhússal töltött különlegességet, nem jött be a dolog nekem, nem tudtam megenni mindet.

És hogy miből van több, mint otthon? Rengeteg tésztát esznek, sőt! Úgy eszik a tésztát (sokszor csak magában) mint mi a levest, előételként! (megjegyzem, levest pedig alig esznek, nem szokás itt) Ezen felül hihetetlen mennyiségű és különböző salátákat esznek, én Donnalucatan a tengerparton ettem egy csirkéset, nem volt rossz! Emelett szokás mini „cipókkal” tálalni a salátát, amit hozzá ehetsz.

A csirkés saláta, amit kóstoltam, +mini-cipó

Padlizsánt és cukkinit - ami szinte biztos, hogy az olasz zucca(tök) és az „ini” kicsinyitő képzőből lett összerakva, majd magyarositva - csakúgy mint a különböző méretű, szinű és izű paradicsomokat fillérekért tudsz vásárolni, sokkal olcsóbban, mint otthon! Ezek mellett gigantikus méretű hagymák és a kaktuszok gyümölcsei is teremnek!

Giga-hagyma

A kaktuszgyümölcsöt meg kell előbb hámozni és ki kell pucolni belőle az apró tüskéket, ezután lehet megenni! Nem volt rossz, bár szerintem valami rosszabb minőségűt kóstolhattam, mivel nem nagyon volt ize. Amúgy édeskés.

Kaktuszgyümölcs

Édességekben jellemző a cannolo, ami egy keményebb tészta burokból és töltelékből áll, nagyon finom! Ezen felül jégkása is van, granite néven. Na és persze a fagyik. Megmondom őszintén Scicli-ben még nem ettem fagyit, de Torre Pellice-ben isteni volt! 2-3szor ettünk mi magyarok és minden alkalommal mást választottunk, mind nagyon finom volt!

Cannolo

Granite, az olasz jégkása

Torre Pellice-ben ecet és olivaolaj mindig volt az asztalon, só és bors nem mindig.

Reggelire (colazione) szinte mindig valamilyen édességet esznek (például nálunk reggel van nutellás/lekváros kenyér és kakaó), ebédre (pranzo) kevesebbet és könnyebbet esznek, mint mi, például tésztát, salátát. Ebéd és vacsora (cena) között – ami kb. 17-29ig terjedő időt jelent – van egy úgy nevezett apperitivo, „elő-vacsora” vagy „apperitif”.

Mi például Torre Pellice-ben rendszeresen ettünk-ittunk apperitivo-t, mivel a bárban ha kértél egy sört vagy bort (minden 3 Euró volt) kaptál hozzá kis szendvics-katonákat, sós mogyorót, barbecue-szószt vagy egyéb „rágcsálnivalókat”, ez az apperitivo.

Apperitivók

Ez után jön a vacsora, ami kb. 20-21ig tart, akár több fogásos, meleg étel is lehet, kiadósabb, mint álltalában amit otthon eszünk! És ezután még valami apróságot 22-24 óra között előfordul, hogy fogyasztanak, ez a „sena”.

Lepényszerű pizza, szintén Torre Pellice-ből!

Pizzát inkább este fogyasztanak, volt már olyan hely ahová bementünk, pizzát kértünk délután és nem adtak, mert ez „esti kaja”.

A saját bőrömön tapasztaltam, hogy kajában eléggé prüdek, nekik van igazuk és az igazat megvallva joggal lehet igazuk, tényleg jó kajákat csinálnak. Nem tanácsos nekik azt mondani, hogy „Ez az xy itt a legjobb!” mert biztos, hogy számukra minden Olaszországban a legjobb!

"Rudi" Az aperol-spritz Torre Pellice-i változata

Aperol-spritz a 97-ben (Scicli)

Ha többen megyünk étterembe, szokás egyben fizetni és ha nincs benne a szervizdij, illik adni borravalót.

Bár én rendszeresen eljátszom, de nem szokás napközben, este cappucinot kérni, csak reggel. Néhány helyen nem is adnak ha nem reggel mész, nekem eddig mindig adtak, de biztos, hogy rájöttek, hogy nem vagyok olasz :D 

Tésztára, vagy pizzára ketchupot, majonézt rakni főben járó bűn! Amikor először kértem ketchupot a pizzámra, nem is értették mit akarok, pedig biztos, hogy helyesen mondtam. Ehhez képest nutellás pizza van és az nem fura! Szerencsére meg tudtuk kóstolni anélkül, hogy fizetnünk kellett volna érte, mivel a pizzázóban ismerjük az egyik pincért (Mario) aki nekünk (de főleg a lányoknak pizzát szokott hozni, miután végzett a munkájával, egyszer a vicc kedvéért nutellásat hozott, nem volt rossz)

Sajtkocka, répa és zöldbab - a vegetáriáusoknak

Van pár olasz, aki járt Magyarországon és ismeri pl. a gulyást. A legtöbben azt mondták, hogy a magyar kaják „túl nehezek” nekik, valamint a pálinka túl erős, és nem ismerik a tejfölt, valamint az otthon használt túrót sem. (egyik sincs a boltokban itt) Valamint ritkaság az édes, piros paprika mint fűszer. (kb két hónapomba tellett találnom egyet) Savanyúságok terén (legnagyobb bánatomra) olivabogyón kívül szinte semmilyen opció nincs! (találtunk ugyan csemege uborkát, de az is ritkán van és relativ drága, fehérboros ecettel!) – más opció nincs a boltban, ahol tudunk vásárolni.

"szelet pizza" a helyi gyorskiszolgáló pizzázóban

A tésztát és a rizst is szeretik keményebben enni, mint általában a magyarok szokták, azt mondják rá, „andante”.

Jártam 1-2 helyi szendvicsezőben is (Panineria), kb. 1000-1200 ft-ért egész nagy és finom szendvicset adnak, de amig elkészül, megöregszel! Nagyon ráérősen készitik, itt is jellemző a lassabb munkatempó, egyik alkalommal egy öreg bácsi készitette el a szendvicsemet, lehet hogy beugrott kicsit dolgozni délután J

Az egyik szendvics, sültkrumplival!

Összességében tényleg méltán hires az olasz konyha, precizek és büszkék, ha kajáról van szó, de már látom, hogy miért!

Következő alkalommal majd a kisebb túrázgatásaimról mesélek a környéken és persze további történeteket is megosztok Veletek!

Addig is puszi/pacsi! J

B

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK!